Gondozási tanácsok

Szeptember

• Fűnyírást még rendszeresen kell végezni annak ellenére, hogy az ősz első jeleit már tapasztalhatjuk kertünkben. A hónap elején még juttathatunk ki fűfelületünkre nitrogéntartalmú műtrágyát. Öntözésék gyakoriságát és a kijuttatandó víz mennyiségét az időjárás alakulása határozza meg, hiszen lehet csapadékos és hűvös is a hónap, de lehet kellemesen meleg is.
• Sok díszcserje ősszel élénk színű terméseket hoz. Mivel ezek részben mérgezőek, a gyerekeket tartsuk távol tőlük. Ilyenek növények például a borostyán, borozslán, borbolya, jezsámen, és a kecskerágó.
• A késő ősszel virágzó fajok kivételével (őszirózsa, krizantém) az évelők tőosztását szeptemberben végezzük el, és ültessük el őket. Tőosztásnál minden, föld feletti részt közvetlenül a talaj fölött vágjuk le. A gyökereket kb. felükre kurtítsuk. A szétosztott tövek ne legyenek túl kicsik, mert az első évben gyengén virágoznak. Ültetéskor az ültetőgödröt olyan mélyre ássuk, hogy a növény gyökerei függőlegesen beleférjenek. Ültetés után a növény gyökerei körül a talajt alaposan nyomkodjuk le, öntözzük meg, majd takarjuk a talajt.
• Az évelő növények ágyásaiból szeptember végén minden olyan egynyári virágot távolítsunk el, amelyet hézagpótlóként ültettünk. A legtöbb ilyenkorra már el is hervadt. Velük együtt távolítsuk el az évelőkön lévő elhervadt virágokat és elpusztult növényi részeket is.
• A krizantémok virágai nagyon jelentéktelenek lesznek, ha a növények nem kapnak elegendő vizet. Öntözéskor ügyeljünk arra, hogy a tövét öntözzük a növénynek és ne a leveleit, mert könnyen megbetegszenek.
• A legtöbb liliom ültetésére, átültetésére szeptember a legjobb időszak. A liliomok közül majdnem mindegyik a meleg, napos helyet és a megfelelő vízelvezetésű talajt kedveli. Ott ahol a talaj agyagos és kötött szerkezetű ott homokkal és komposzttal javítsuk. Az ültető gödörbe alulra egy réteg kavicsot terítsünk szét, erre kerüljön a homok, amelybe a hagymákat ültetjük. Így kötött szerkezetű talajon is biztosíthatjuk a megfelelő vízelvezetést. A hagyma fölé laza szerkezetű, de tápanyagban gazdag talaj kerüljön, hogy a gyökerek elegendő tápanyaghoz jussanak. Szerves anyagként ne istállótrágyát, hanem tőzeggel és homokkal összekevert komposztot keverjünk a földhöz. Ültetés után ajánlott a talajt érett komposzttal letakarni. Az ültetési mélység a hagyma magasságának kétszerese legyen. A nagy, lapos hagymák ültetési mélysége a hagyma magasságának 3-4-szerese legyen.
• Tavasz végén felszedett vagy újonnan vásárolt virághagymáink ültetésének is elérkezett az ideje. Kertünk tervezése, kivitelezése folyamán ne feledkezzünk meg a hagymás és egynyári növényeknek helyet hagyni, ne ültessünk mindent tele cserjével, örökzölddel. Még akkor sem, ha éppen nincs itt a hagymások telepítésének az időpontja. A kertépítés, szépítés hosszú folyamat mire minden időszak növénye a helyére kerül. Eltelhet két-három szezon is mire kertünk megmutatja igazi arcát.
  A nárcisz humuszban gazdag, homokos agyagtalajban fejlődik a legjobban. A friss istállótrágyát nem tűri. A hol a talaj szegény, ott nedves tőzeget adjunk a talajhoz. A nyirkos mészben szegény talajban a nárcisz elpusztul.
  Ha ágyásba ültetjük, a sortávolság 20cm legyen. Tőtávolság elegendő 10-15cm. Ha a hagymákat csoportba ültetjük, a tőtávolság 15cm legyen. Az ültetési mélység 15cm.
  A tulipánhagymák fő ültetési időszaka is szeptemberre esik. A tulipán a talajjal szemben nem különösen igényes, a laza és a kötött szerkezetű talajban egyaránt jól fejlődik. A semleges kémhatású talajon érzi jól magát. A hagymákat legkésőbb október elejéig ültessük el. A tulipánhagymák ültetési mélysége kb. 10cm legyen. Kötött szerkezetű talajon 8cm is elegendő. A sortávolság 20cm, a tőtávolság 10cm legyen. Csoportba ültetve 10-12cm legyen a tőtávolság. A kicsi, nem virágzó hagymákat fele ekkora távolságra ültessük.
  A jácinthagymák ültetésekor ügyeljünk arra, hogy a hagyma alján lévő gyökérkoronát ne sértsük meg. A jácinthagymák ültetési mélysége a talajviszonyoktól függ. Kötött szerkezetű talajba csak 10cm mélyre ültessük, lazább szerkezetű talajba 15cm-re is lehet. Az erősebb hagymákat 15, a gyengébben fejletteket 12cm-re ültessük egymástól. Legjobban akkor mutatnak, ha csoportban állnak.
• A korán virágzó kardvirágfajták hagymagumóit már szeptemberben szedjük föl. Ne várjuk meg, amíg a föld feletti részek teljesen elsárgulnak vagy, elhalnak, ugyanis a betegségek kórokozóinak fejlődése a földben hagyott gumókon nagyon gyorsan folytatódik. A gumók korai kiszedésével ezt megakadályozhatjuk. Amint az elhalás első jelei mutatkoznak a gyökereken, felszedhetjük a gumókat. Az elhalt gyökerek belül barnák. A hagymagumók kiásásához ásóvillát használjunk, hogy a gumók ne sérüljenek meg. A hagymagumó gyökereire tapadó földet rázzuk le, és a gumót tisztítsuk meg. A hagymagumók kiásásakor a föld feletti részeket kb. 10 cm-esekre vágjuk le. A kiszedett hagymagumókat először szellős, száraz helyen szárítsuk meg.
  Ügyelnünk kell arra, hogy ne tudjanak befülledni, ezért célszerű rácsos ládákba tenni őket, amelyek még egymásra helyezve is jól szellőznek. A ládákba legfeljebb két réteget tegyünk. Gyakran forgassuk át a hagymagumókat, amíg meg nem száradnak.
  A kardvirág hagymagumóinak felszedésekor talált sarjhagymákat fajtánként szétválasztva gyűjtsük össze úgy, hogy a fajták ne keveredjenek. Mielőtt téli tárolásra eltennénk, őket is meg kell szárítani hasonló módon mint a nagy hagymákat. Arra ügyeljünk, hogy ne száradjanak túl, mert megkeményednek, és tavasszal rosszul, illetve egyenetlenül hajtanak ki.
• A dáliák, amennyiben az esetleges korai fagyoktól védjük őket, akár októberig is virágozhatnak. A szeptemberi fagyok többnyire nem igazán erősek, így elegendő, ha újságpapírral vagy szövetdarabokkal takarjuk a növényeket.
• Az árvácska, a százszorszép és a nefelejcs ültetésének legutolsó határideje szeptember második dekádja.
• Szeptember második felében szabadföldbe vetett egynyári mák, szarkaláb, körömvirág és katicavirág a következő évben lényegesen korábban virágzik, mint ha tavasszal vetnénk el. Ezen egynyári virágok fiatal növényei a telet jól viselik, amennyiben szélvédett helyre vetjük őket. A kelés után ne egyeljünk, ezt csak tavasszal tegyük meg. Idejében takarjuk az ágyást pl. fenyőágakkal.
• Hónap utolsó napjaiban vigyük fagymentes helyre a kertben álló dézsás és cserepes növényeinket. Ilyenek a leander, az agávé, a nem télálló pálmaliliom és a bunkóliliom. A teleltetőben történő elhelyezés előtt alaposan vizsgáljuk át növényeinket, hogy ne kerülhessenek be beteg növények. A teleltetésre világos, szellős, fagymentes helyiséget válasszunk.
  Nyárra a szabadba kivitt kaktuszok és más, pozsgás dézsás növények már az enyhébb korai fagyokra is érzékenyek, ezért még a fagyok előtt vigyük be őket a teleltetőbe. Ha ezek a növények megfagynak akkor könnyen elrothadhatnak, így a tél folyamán elpusztulhatnak. A fagymentes teleltetőhelyen mérsékelten öntözzük őket.

A fenti teendők elvégzéséhez jó munkát és sok sikert kívánunk !

Nyomtatóbarát változat