|
Gondozási tanácsok
Június
-
Júniusban már rendszeresé válik a fűnyírás, melyet 7-10 naponként végzünk, főleg ott ahol öntözőrendszer működik a kertben.
Amennyiben elodázzuk a fűnyírás elvégzését és hagyjuk a füvet 10-15 cm-nél magasabbra nőni a fű megdőlhet.
Ez részben az egyenletes nyírást nehezíti meg, másrészt a fű töve befülledhet és ennek következtében megsárgulhat.
A gyep zölden szép ezért ne hanyagoljuk el.
A rendszeres nyírással folytonos növekedésre serkentjük a füvet melyhez tápanyagra van szükség, melynek pótlásáról gondoskodnunk kell.
3-4 nyírásonként juttassunk ki nitrogéntartalmú műtrágyát egyenletes eloszlásban a fű felületre.
Célszerű a műtrágya kiszórása után alaposan megöntözni a füvet.
Az adott területre kiszórandó mennyiség nagyságát a termék összetétele határozza meg.
-
A megfelelő rendszerességgel és megfelelő ideig történő öntözésről ne feledkezzünk el, még akkor se ha szabadságra megyünk.
-
A hangafélék és más lomblevelű örökzöldek száraz időben sok vizet igényelnek.
Ha ezeknek a földlabdája egyszer teljesen kiszárad, nagyon nehéz újra átnedvesíteni azt, a növény akár el is pusztulhat.
Ezért rendszeresen öntözzük ezeket a növényeket is.
-
Ahol eddig a lombhullató sövényeket nem metszették meg, minél hamarabb pótolni kell, mert az új hajtások nagyon megnyúlhatnak, a sövény rendszeres nyírás nélkül kiritkulhat.
-
A rózsáknak június végén, július elején adjuk az utolsó műtrágya adagot, hogy a hajtások őszig beérjenek.
Ha nem érnek be a vesszők, akkor könnyen elfagynak.
Ezért az utolsó műtrágyázás nitrogénben szegény, de káliumban gazdagnak kell, hogy legyen.
A rózsák közé egy m2-re 30-40g-ot szórjunk ki, majd sekélyen kapáljuk be.
Ha nem számíthatunk esőre, alaposan öntözzük meg a töveket.
Az évente csak egyszer nyíló futórózsákról a már elnyílott hajtásokat erősen vágjuk vissza.
Így az idei hajtások jobban tudnak fejlődni, hiszen majd ezeken fejlődnek a következő évi virágos hajtások.
A visszametszés után a rácsozaton egyenletesen osszuk el, és kötözzük le őket.
A parkrózsák utakra kihajló hajtásait vágjuk le, nehogy sérülést okozzanak.
Ezek a rózsák általában tüskések, ezért komoly sérülést okozhatnak.
-
Június elején még elültethetjük a télálló krizantém jól gyökeresedett dugványait, illetve a tőosztásból származó növényeket.
Ültetés után csípjük vissza a hajtáscsúcsokat, hogy a növények kellően bokrosan növekedjenek.
-
Az elvirágzott évelőkről is vágjuk le az elhervadt virágokat, persze csak ha a termésükkel nem díszítenek.
A magképzés a növény energiájának egy részét leköti, így a további fejlődés, illetve a következő látja ennek kárát.
Arról nem is beszélve, hogy az elhervadt virágok nem túl mutatósak egy gondozott kertben.
-
A dáliavirágokat a fülbemászók gyakran károsítják.
A legegyszerűbb, ha csapdákkal fogjuk meg őket.
Csapdának megfelelnek a kb. 10cm átmérőjű virágcserepek, ezeket a dália karójára rögzítjük fejjel lefelé.
A cserép fenekén lévő lyukat tömjük be.
A cserép belsejét finom fagyapottal töltsük meg.
A csapdákat reggelente ellenőrizzük.
A fülbemászók egyébként hasznos állatok: éjszakánként levéltetveket és más kis rovarokat, ill. azok lárváit fogyasztják.
-
Június elején vessük el az árvácskát, a százszorszépet és a nefelejcset.
Ha melegágyba vetjük, és a kelésig melegágyi ablakot teszünk rá, akkor június közepéig kikelnek a növények.
Az ágyás előkészítésekor a talaj felső részébe keverjünk bele egy kevés nedves tőzeget, ami segíti a növények gyökeresedését.
Az árvácska, a nefelejcs és a százszorszép magvai igen apróak, ezért nagyon gondosan végezzük a vetést.
Ha túl sűrűre vetjük, akkor gyenge, megnyúlt palánták fejlődnek, amik nem alkalmasak a kiültetésre.
Ezért soha ne a zacskóból szórjuk ki a magot, hanem mindig néhány magot a hüvelyk-és a mutatóujjunk közé fogva, lehetőleg szemenként vessük ki őket.
A magvak közötti távolság legalább 1cm legyen.
Ha mégis sűrűn kel ki, egyeljünk, mihelyt a magoncokat meg tudjuk fogni.
-
A virághagymákat (tulipán, nárcisz) csak akkor szedjük fel, ha a talaj feletti részek már elsárgultak, visszahúzódtak.
A hagymák csak ekkorra fejlődnek ki teljesen.
Ha korábban szedjük fel őket, a hagymák még nem elég fejlettek, előfordulhat, hogy a következő évben nem vagy csak igen gyengén virágoznak.
Hogy a hagymák ne sérüljenek, kiásásukhoz ne ásót, hanem ásóvillát használjunk.
A legtöbb hagyma viszonylag mélyen van a földben.
Ezért az ásóvillát a feltételezett mélységnél kissé mélyebbre nyomjuk le, hogy a hagymák lehetőleg ne sérüljenek.
Felszedés után a hagymákat alaposan szárítsuk meg, mert különben a tárolásnál fonnyadnak, és megbetegedhetnek.
Lehetőleg árnyékos, szellős, és ne tűző napon szárítsuk őket.
A hagymákat egy rétegben, száraz helyen terítsük szét.
A nárciszt legtöbbször hosszú éveken át a földben hagyjuk, a tulipánt minden második-harmadik évben fel kell szednünk.
A virághagymákat ültetésig száraz, levegős helyen tároljuk.
A teljesen száraz hagymákat legjobb, ha alacsony ládákba rakjuk, legfeljebb két rétegben.
A tárolótér hőmérséklete kb. 20 C vagy valamennyivel magasabb legyen.
Tehát a hagymákat ne a pincében, hanem inkább a padláson vagy hasonló helységben tároljuk.
A hóvirágot, a sáfrányt, a fürtös gyöngyikét, a tavaszi tőzikét ne szedjük fel, hagyjuk, hogy termőhelyén elterjedjen.
Ezek a hagymás és gumós növények csak csoportosan mutatnak.
Már néhány év után sarjhagymáik és sarjgumóik segítségével úgy elszaporodnak, hogy sűrű virágszőnyeget alkotnak, amennyiben megfelelő körülményeket biztosítunk számukra.
A sáfrányról, valamint a hagymás és gumós növények vad fajairól ne távolítsuk el a terméseket.
A magok elszóródnak, és ezekből is új növénykék fejlődnek.
Így még jobban terjed a növény, és hamarabb alakulnak ki nagyobb csoportok.
Ezeket a növényeket szívesen ültetjük sziklakertbe, ahol nem zavaró, ha a magról kelt növények a sziklakert más részén is megjelennek: hiszen kicsi a helyigényük.
Sőt még kívánatos is terjedésük, mert a sziklakertben a legkorábban nyíló virágok közé tartoznak.
-
A kerti tavacskában élő aranyhalak szívesen fogyasztják a szúnyoglárvákat.
A szúnyogok petéiket álló vízbe rakják le.
Az aranyhalak a kikelő lárvákat annyira megtizedelik, hogy azokból igen kevés marad meg.
Ha halat tartunk, nem használhatunk bármilyen növényvédő szert a kertben, olyanokat, amelyek csomagolásán feltüntették: ' halakra nem veszélyes '.
A kerti tó vizét nyáron lehetőleg ne cseréljük le, mindig csak annyi friss vizet engedjünk bele, amennyi feltétlenül szükséges.
Vannak vízinövények, melyek nehezen viselnék el a vízcserét.
-
Egész évben keletkezik olyan hulladék a kertben és konyhában, amit a komposztálhatunk és következő évben felhasználhatunk kertünkben tápanyagpótlásra.
Kertünk kialakítása, építése során ne feledkezzünk meg a komposzt helyének kiválasztásáról és kialakításáról.
Komposzt helye lehet nagy lombos fák alatt, vagy egy eldugott sarokban, amit magas cserjékkel vettünk körbe.
A komposztáló látványa nem szemet gyönyörködtető látvány a kertben ezért érdemes előre kiválasztani a helyét és megfelelően magas növényekkel vagy futtatórácshoz ültetett kúszó növényekkel elrejteni.
Nyáron jobban oda kell figyelni arra, hogy a komposzt mindig megfelelően nedves legyen.
Ha a körülmények megfelelőek, a komposzt belsejében a hőmérséklet eléri a 75C'-ot.
A legtöbb gyomnövény magja már 45C'-on elpusztul.
A gyors lebomláshoz a baktériumoknak sok szénre is szükségük van, ami mindenekelőtt a fás növényi részekben, valamint a szalmában, lombban található.
A szükséges nitrogént főleg a zöld növényi részek tartalmazzák.
Ha ez utóbbi hiányzik, akkor szerves, nitrogéntartalmú trágyát adjunk a komposzthoz.
A komposzt egyenletes szellőzését a nagyobb méretű hulladékok, például a vékony ágak biztosítják, ezeket aprítóval aprítsuk fel.
A beteg növényi részeket ne komposztáljuk!
A fenti teendők elvégzéséhez jó munkát és sok sikert kívánunk !
|
|