kertépítés

Kert-Barátok Kft


2017. Október 19. csütörtök, Nándor napja.



Online: 8


Keresés az oldalainkon!



Gondozási tanácsok

Május

kerti tó

Kertgondozási tanácsok

  • Áprilisban vetett fű-, telepített növények folyamatos és rendszeres öntözését ne hanyagoljuk el, mert legyökeresedésükhöz, megerősödésükhöz feltétlenül szükséges a megfelelő vízutánpótlás.
    A kikelt fűmaggal együtt általában sok gyom is életre kel a frissen telepített fűfelületben, ezt rendszeresen, óvatosan (minél kevesebb fű kiszedésével) gyomláljuk ki. Ne hagyjuk a gyomokat megerősödni, mert elnyomják a fiatal fűszálakat, így azok nem tudnak egyenletesen fejlődni.
    Tavasszal telepített gyepet először akkor nyírjuk, ha eléri a 10cm-es magasságot. Csak az első fűnyírás után kezd el bokrosodni a fű. Az első fűnyírásnál a füvet kb. 5cm-esre vágjuk le, hogy elegendő levéltömeg maradjon a fű fejlődéséhez. Későbbi nyírásoknál rövidebbre is nyírhatjuk a gyepet, ha megfelelően gondozzuk a pázsitot. A rendszeres öntözésről ne feledkezzünk meg!
  • A bokorrózsánál és a rózsafánál gyakran kifejlődő vadhajtásokat tőből távolítsuk el, mihelyt láthatóvá válnak. Mivel a vadhajtások alapi része általában a talajfelszín alatt van, a földet óvatosan szedjük le a tövekről a metszéshez. A futórózsáról is rendszeresen vágjuk le a vadhajtásokat.
    A rózsa lisztharmatra igen veszélyes betegség, mihelyt az első tüneteket észleljük, azonnal védekezzünk ellene. A legveszélyesebb időszak a nyár eleje és a nyár vége - ősz eleje, ha meleg és csapadékos az idő. A levélen fehér bevonat jelenik meg, a levelek hullámosodnak, esetenként kanalasodnak, majd elszáradnak, és lehullanak. Mihelyt a fertőzés jeleit észleljük azonnal permetezzük meg növényeinket kereskedelmi forgalomban kapható fungicidekkel.
    A rózsa hajtáscsúcsain összesodródott fiatal levelek a levélsodró molyok kártételére utalnak. Az összesodródott levélben 1-1,5cm hosszú , zöldes hernyókat találunk. A legegyszerűbb védekezés, ha a hernyókat eltapossuk, hogy ne okozhassanak nagy kárt. A rózsa hajtáscsúcsait folyamatosan ellenőrizzük. Az inszekticiddekkel permetezéskor legyünk óvatosak, és az előírásokat pontosan tartsuk be.
    A rózsa hajtásainak belsejét rágcsálják a levéldarazsak lárvái, ezt jelzik az elszáradó hajtások, hajtáscsúcsuk. A levéldarázslárvák közül némelyik fentről lefelé, mások pedig fordítva rágcsálják a rózsa friss hajtásainak belsejét. A lárvák fehéres színűek kb. 1cm hosszúak. Mihelyt észleljük, hogy a hajtások száradni kezdenek, azonnal vágjuk le és égessük el őket. Ilyenkor a hajtásokat egészen az egészséges részig vágjuk vissza. A vegyszeres védekezés csak felszívódó rovarölő szerekkel lehetséges. Erős fertőzés esetén ezekkel permetezzünk.
    A rózsafáknál rendszeresen ellenőrizzük, hogy elég stabilan állnak-e. Ilyenkor ne csak a kötözéseket ellenőrizzük, hanem azt is, hogy a karó elég stabilan áll-e a földben. A rózsafát úgy kössük a karóhoz, hogy az esetlegesen előforduló nagyobb szeleknek is ellenálljon, ne tudjon mozogni, nehogy a fácska kérge megsérüljön. Annak érdekében, hogy a rózsa az első virágzás után minél hamarabb újra virágozzon, a virágokat ne vágjuk túl hosszú szárral. Mindenekelőtt nem szabad az egész hajtást levágni. Az új hajtásnak a még gyengén fejlett szemekből kell kifejlődnie. A gyakorlatban bevált az a módszer, hogy a hajtást az első kifejlett ötlevélkés levél fölött vágjuk vissza. Ha a rózsákat nem szedjük le, hanem a bokrokon akarunk gyönyörködni a virágokban, akkor is le kell vágnunk az elhervadt virágokat.
    Rendszeresen vágjuk le a futórózsáról is az elnyílt virágokat. Csak a virágokat vágjuk le, a hajtásokat semmi esetre sem szabad bántani. Június végére a hajtások már olyan hosszúra nőnek, hogy rögzíteni kell őket.
    Rendszeresen ellenőrizzük rózsáinkat, hogy a levéltetvek elszaporodását még kellő időben meg tudjuk akadályozni. Hasznos, még a kertépítés során a rózsatöveket olyan távol ültetni egymástól, hogy közéjük levendulabokrokat tudjunk telepíteni, mert ezzel a megoldással a levéltetvek nagy részét távol tudjuk tartani a rózsatövektől.
  • A kúszónövények új hajtásait időnként kötözzük fel, hogy a kívánt méretet ne lépjék túl. A szagosbükköny akkor virágzik a legjobban, ha már elnyílt virágokat folyamatosan eltávolítjuk. Mivel a szagosbükköny öntermékenyülő, rendszeresen magot hoz. A magvak képzése azonban nagyon sok energiát igényel, ami hátráltatja az új virágok kifejlődését.
  • Mihelyt az orgona elvirágzott, a virágzatot óvatosan törjük ki. Ügyeljünk arra, hogy az új hajtásokat ne sértsük meg, hiszen ezek csúcsán fejlődnek a jövö évi virágrügyek. Jobb, ha metszőollóval csípjük ki, nehogy behasadjon a hajtás. A hajtások fejlődését hátráltatja, ha a virágzatot nem távolítjuk el, hiszen a magok beéréséhez is tápanyagra van szükség.
  • A hangaféléket, mint Erica és a Calluna, a virágzás után minden évben vissza kell vágni. Ilyenkor a hosszúságuk egy-kétharmadára vágjuk vissza őket. Így szép, alul is tömött bokrokat nevelnek, amelyek minden évben gazdagon virágzanak.
  • Itt az idő a lombhullató sövények metszésének. Lehetőleg csak az új hajtásokat vágjuk le, az idősebbeket kíméljük meg. A formára metszést egy kifeszített zsinór megkönnyíti.
  • Május vége a legalkalmasabb időpont az ezüstös pampafű telepítésére. Az egyik legszebb szoliterként ültethető díszfű, viszont téli védelmet igényel. A pangó vizet nem tűri. Jó vízelvezetésű helyet válasszunk neki. Vannak gazdagabban és gyengébben virágzó fajták. A selymes-szőrös, termős virágú bugák a mutatósabbak. A vegetációs időszakban a pampafűnek sok vízre és jó talajra van szüksége. A kb. 2m hosszú bugák kitűnően használhatóak a szárazkötészetben, de padlóvázába állítva is igen mutatósak. Noha a bugák csak nyár végén fejlődnek ki, a pampafű leveleivel is gyönyörű színfolt a kertben. A növények teljes kifejlődéséhez általában három év szükséges.
  • Tavaszi hagymás növényeink elvirágzása nagyrészt megtörtént. Tulipán fejét vágjuk le elvirágzás után, így a növény minden energiáját a hagyma növekedésére fordítja.
    Megüresedett ágyásokba egynyári virágokat palántázhatunk, vigyázva arra, hogy a földben lévő hagymákat ne sértsük meg.
    Ilyenkor már telepíthető a melegágyakban előnevelt őszirózsa, szarkaláb. A palánták edzettek legyenek! Csak így képesek az esetleges kései fagyokat átvészelni. A biztonság kedvéért a palántákat a várható fagyok előtt takarhatjuk. Ha már biztosan nem várhatóak fagyok, akkor kipalántázhatjuk a rézvirág és a büdöske palántáit is. Ők a legkisebb fagytól is elpusztulnak.
  • A virágágyak talajának takarásával sok munkát megtakarítunk. Ha lehetőségünk van arra, hogy az egynyári virágok és más növények között a talajt takarjuk valamilyen szerves anyaggal ( pl. kéregkomposzt, fenyőkéreg ), akkor nem kell kapálnunk. A takarás alatt a talaj sokáig nedves marad, így kevesebbet is kell öntöznünk. A növekedésre is jó hatással van a takarás.
  • Ha a bazsarózsa bimbói megállnak a növekedésben, fejlődésben, annak legtöbbször szürkepenész-fertőzés az oka. A betegség kórokozója a bimbók burokleveleit károsítja annyira, hogy a virágok nem tudnak kibomlani. A fertőzés továbbterjedésének megakadályozásaként az összes fertőzött bimbót le kell szedni és elégetni. A szürkepenész legtöbbször párás, meleg időben lép fel.
  • A sárgaviolát, a csupros harangvirágot, gyűszűvirágot és a mályvarózsát május folyamán el kell vetnünk ahhoz, hogy jövőre virágozzon. Ehhez nem feltétlenül szükséges melegágy, szélvédett, napos ágyásba is vethetjük. A magot olyan ritkára vessük, hogy a fiatal növények megfelelően fejlődhessenek. Csak akkor számíthatunk egyenletes kelésre, ha az ágyás földjét folyamatosan nedvesen tartjuk. Ha a csírázás ideje alatt kiszárad a talaj, az egész vetés tönkremehet.
  • A balkonládákban lévő árvácskákat a hónap utolsó harmadában cseréljük ki nyáron nyíló virágokra.
    Napos helyekre mindenekelőtt muskátli és petúnia ültethető. A két növény a tápanyagban gazdag, nem túl laza komposzttal dúsított földet kedveli. A petúnia nem viseli el a huzatot, mert a szél a leveleket és a virágokat is megcibálja.
    A rendszeres tápanyag utánpótlásról ne feledkezzünk el a későbbiekben!
    A fukszia és begónia a legalkalmasabb balkonládás növények a félárnyékos-árnyékos helyekre. Mindkettőből van felfelé törő növekedésű és csüngő fajta. Olyan helyeken is mutatósan hatnak, ahol más virágos növényeket már nem nevelhetünk. A muskátlihoz hasonlóan ők is a humuszban gazdag talajt kedvelik.
    A balkonládába minden növénynek biztosítsunk elegendő helyet a megfelelő fejlődéshez. Ha kevés növény ültetünk a ládába, akkor egész nyáron sivár lesz, ha túl sokat akkor a növények nagyon megnyúlnak, így nem nyújtanak szép látványt.
  • A sok, szép, virágos növény ültetése közben ne feledkezzünk meg a hasznos fűszer- és gyógynövény telepítéséről sem.

A fenti teendők elvégzéséhez jó munkát és sok sikert kívánunk !

Best-Top Magyar Honlap Linkek

Copyright ©, 2008 Kert-Barátok 2000 Kft. Minden jog fenntartva!

| Kapcsolat | Felmérés, árajánlat | Honlaptérkép | Linkajánló | Minőségpolitika |

| Last Modified: 2016. 12. 28. | hibajelentés |

Page Rank Checker
Valid HTML 4.0 Transitional Spam-Poison