|
Gondozási tanácsok
Május
-
Áprilisban vetett fű-, telepített növények folyamatos és rendszeres öntözését ne hanyagoljuk el, mert legyökeresedésükhöz, megerősödésükhöz feltétlenül szükséges a megfelelő vízutánpótlás.
A kikelt fűmaggal együtt általában sok gyom is életre kel a frissen telepített fűfelületben, ezt rendszeresen, óvatosan (minél kevesebb fű kiszedésével) gyomláljuk ki.
Ne hagyjuk a gyomokat megerősödni, mert elnyomják a fiatal fűszálakat, így azok nem tudnak egyenletesen fejlődni.
Tavasszal telepített gyepet először akkor nyírjuk, ha eléri a 10cm-es magasságot.
Csak az első fűnyírás után kezd el bokrosodni a fű.
Az első fűnyírásnál a füvet kb. 5cm-esre vágjuk le, hogy elegendő levéltömeg maradjon a fű fejlődéséhez.
Későbbi nyírásoknál rövidebbre is nyírhatjuk a gyepet, ha megfelelően gondozzuk a pázsitot.
A rendszeres öntözésről ne feledkezzünk meg!
-
A bokorrózsánál és a rózsafánál gyakran kifejlődő vadhajtásokat tőből távolítsuk el, mihelyt láthatóvá válnak.
Mivel a vadhajtások alapi része általában a talajfelszín alatt van, a földet óvatosan szedjük le a tövekről a metszéshez.
A futórózsáról is rendszeresen vágjuk le a vadhajtásokat.
A rózsa lisztharmatra igen veszélyes betegség, mihelyt az első tüneteket észleljük, azonnal védekezzünk ellene.
A legveszélyesebb időszak a nyár eleje és a nyár vége - ősz eleje, ha meleg és csapadékos az idő.
A levélen fehér bevonat jelenik meg, a levelek hullámosodnak, esetenként kanalasodnak, majd elszáradnak, és lehullanak.
Mihelyt a fertőzés jeleit észleljük azonnal permetezzük meg növényeinket kereskedelmi forgalomban kapható fungicidekkel.
A rózsa hajtáscsúcsain összesodródott fiatal levelek a levélsodró molyok kártételére utalnak.
Az összesodródott levélben 1-1,5cm hosszú , zöldes hernyókat találunk.
A legegyszerűbb védekezés, ha a hernyókat eltapossuk, hogy ne okozhassanak nagy kárt.
A rózsa hajtáscsúcsait folyamatosan ellenőrizzük.
Az inszekticiddekkel permetezéskor legyünk óvatosak, és az előírásokat pontosan tartsuk be.
A rózsa hajtásainak belsejét rágcsálják a levéldarazsak lárvái, ezt jelzik az elszáradó hajtások, hajtáscsúcsuk.
A levéldarázslárvák közül némelyik fentről lefelé, mások pedig fordítva rágcsálják a rózsa friss hajtásainak belsejét.
A lárvák fehéres színűek kb. 1cm hosszúak.
Mihelyt észleljük, hogy a hajtások száradni kezdenek, azonnal vágjuk le és égessük el őket.
Ilyenkor a hajtásokat egészen az egészséges részig vágjuk vissza.
A vegyszeres védekezés csak felszívódó rovarölő szerekkel lehetséges.
Erős fertőzés esetén ezekkel permetezzünk.
A rózsafáknál rendszeresen ellenőrizzük, hogy elég stabilan állnak-e.
Ilyenkor ne csak a kötözéseket ellenőrizzük, hanem azt is, hogy a karó elég stabilan áll-e a földben.
A rózsafát úgy kössük a karóhoz, hogy az esetlegesen előforduló nagyobb szeleknek is ellenálljon, ne tudjon mozogni, nehogy a fácska kérge megsérüljön.
Annak érdekében, hogy a rózsa az első virágzás után minél hamarabb újra virágozzon, a virágokat ne vágjuk túl hosszú szárral.
Mindenekelőtt nem szabad az egész hajtást levágni.
Az új hajtásnak a még gyengén fejlett szemekből kell kifejlődnie.
A gyakorlatban bevált az a módszer, hogy a hajtást az első kifejlett ötlevélkés levél fölött vágjuk vissza.
Ha a rózsákat nem szedjük le, hanem a bokrokon akarunk gyönyörködni a virágokban, akkor is le kell vágnunk az elhervadt virágokat.
Rendszeresen vágjuk le a futórózsáról is az elnyílt virágokat.
Csak a virágokat vágjuk le, a hajtásokat semmi esetre sem szabad bántani.
Június végére a hajtások már olyan hosszúra nőnek, hogy rögzíteni kell őket.
Rendszeresen ellenőrizzük rózsáinkat, hogy a levéltetvek elszaporodását még kellő időben meg tudjuk akadályozni.
Hasznos, még a kertépítés során a rózsatöveket olyan távol ültetni egymástól, hogy közéjük levendulabokrokat tudjunk telepíteni, mert ezzel a megoldással a levéltetvek nagy részét távol tudjuk tartani a rózsatövektől.
-
A kúszónövények új hajtásait időnként kötözzük fel, hogy a kívánt méretet ne lépjék túl.
A szagosbükköny akkor virágzik a legjobban, ha már elnyílt virágokat folyamatosan eltávolítjuk.
Mivel a szagosbükköny öntermékenyülő, rendszeresen magot hoz.
A magvak képzése azonban nagyon sok energiát igényel, ami hátráltatja az új virágok kifejlődését.
-
Mihelyt az orgona elvirágzott, a virágzatot óvatosan törjük ki.
Ügyeljünk arra, hogy az új hajtásokat ne sértsük meg, hiszen ezek csúcsán fejlődnek a jövö évi virágrügyek.
Jobb, ha metszőollóval csípjük ki, nehogy behasadjon a hajtás.
A hajtások fejlődését hátráltatja, ha a virágzatot nem távolítjuk el, hiszen a magok beéréséhez is tápanyagra van szükség.
-
A hangaféléket, mint Erica és a Calluna, a virágzás után minden évben vissza kell vágni.
Ilyenkor a hosszúságuk egy-kétharmadára vágjuk vissza őket.
Így szép, alul is tömött bokrokat nevelnek, amelyek minden évben gazdagon virágzanak.
-
Itt az idő a lombhullató sövények metszésének.
Lehetőleg csak az új hajtásokat vágjuk le, az idősebbeket kíméljük meg.
A formára metszést egy kifeszített zsinór megkönnyíti.
-
Május vége a legalkalmasabb időpont az ezüstös pampafű telepítésére.
Az egyik legszebb szoliterként ültethető díszfű, viszont téli védelmet igényel.
A pangó vizet nem tűri. Jó vízelvezetésű helyet válasszunk neki.
Vannak gazdagabban és gyengébben virágzó fajták.
A selymes-szőrös, termős virágú bugák a mutatósabbak.
A vegetációs időszakban a pampafűnek sok vízre és jó talajra van szüksége.
A kb. 2m hosszú bugák kitűnően használhatóak a szárazkötészetben, de padlóvázába állítva is igen mutatósak.
Noha a bugák csak nyár végén fejlődnek ki, a pampafű leveleivel is gyönyörű színfolt a kertben.
A növények teljes kifejlődéséhez általában három év szükséges.
-
Tavaszi hagymás növényeink elvirágzása nagyrészt megtörtént.
Tulipán fejét vágjuk le elvirágzás után, így a növény minden energiáját a hagyma növekedésére fordítja.
Megüresedett ágyásokba egynyári virágokat palántázhatunk, vigyázva arra, hogy a földben lévő hagymákat ne sértsük meg.
Ilyenkor már telepíthető a melegágyakban előnevelt őszirózsa, szarkaláb.
A palánták edzettek legyenek! Csak így képesek az esetleges kései fagyokat átvészelni.
A biztonság kedvéért a palántákat a várható fagyok előtt takarhatjuk.
Ha már biztosan nem várhatóak fagyok, akkor kipalántázhatjuk a rézvirág és a büdöske palántáit is.
Ők a legkisebb fagytól is elpusztulnak.
-
A virágágyak talajának takarásával sok munkát megtakarítunk.
Ha lehetőségünk van arra, hogy az egynyári virágok és más növények között a talajt takarjuk valamilyen szerves anyaggal ( pl. kéregkomposzt, fenyőkéreg ), akkor nem kell kapálnunk.
A takarás alatt a talaj sokáig nedves marad, így kevesebbet is kell öntöznünk.
A növekedésre is jó hatással van a takarás.
-
Ha a bazsarózsa bimbói megállnak a növekedésben, fejlődésben, annak legtöbbször szürkepenész-fertőzés az oka.
A betegség kórokozója a bimbók burokleveleit károsítja annyira, hogy a virágok nem tudnak kibomlani.
A fertőzés továbbterjedésének megakadályozásaként az összes fertőzött bimbót le kell szedni és elégetni.
A szürkepenész legtöbbször párás, meleg időben lép fel.
-
A sárgaviolát, a csupros harangvirágot, gyűszűvirágot és a mályvarózsát május folyamán el kell vetnünk ahhoz, hogy jövőre virágozzon.
Ehhez nem feltétlenül szükséges melegágy, szélvédett, napos ágyásba is vethetjük.
A magot olyan ritkára vessük, hogy a fiatal növények megfelelően fejlődhessenek.
Csak akkor számíthatunk egyenletes kelésre, ha az ágyás földjét folyamatosan nedvesen tartjuk.
Ha a csírázás ideje alatt kiszárad a talaj, az egész vetés tönkremehet.
-
A balkonládákban lévő árvácskákat a hónap utolsó harmadában cseréljük ki nyáron nyíló virágokra.
Napos helyekre mindenekelőtt muskátli és petúnia ültethető.
A két növény a tápanyagban gazdag, nem túl laza komposzttal dúsított földet kedveli.
A petúnia nem viseli el a huzatot, mert a szél a leveleket és a virágokat is megcibálja.
A rendszeres tápanyag utánpótlásról ne feledkezzünk el a későbbiekben!
A fukszia és begónia a legalkalmasabb balkonládás növények a félárnyékos-árnyékos helyekre.
Mindkettőből van felfelé törő növekedésű és csüngő fajta.
Olyan helyeken is mutatósan hatnak, ahol más virágos növényeket már nem nevelhetünk.
A muskátlihoz hasonlóan ők is a humuszban gazdag talajt kedvelik.
A balkonládába minden növénynek biztosítsunk elegendő helyet a megfelelő fejlődéshez.
Ha kevés növény ültetünk a ládába, akkor egész nyáron sivár lesz, ha túl sokat akkor a növények nagyon megnyúlnak, így nem nyújtanak szép látványt.
-
A sok, szép, virágos növény ültetése közben ne feledkezzünk meg a hasznos fűszer- és gyógynövény telepítéséről sem.
A fenti teendők elvégzéséhez jó munkát és sok sikert kívánunk !
|
|